Madaras Községe határt érintő kerületében kelet felől Bajmok, nyugatról Borsód községek, északról Almás város, és délről Katymár községekkel.

A “monda” után e községnek keletkezése előtt e’ helyen nagy mennyiségű és sokfajú madarak tanyáztak, ezért “Madarasnak” nevezték el, ezt az elnevezést a kerületben megtelepedő bunyevác, és német nép is megtartotta. A községben eredetileg magyarok és tótok telepedtek meg 1787-ben. Négy évvel később a községet terhelő nehéz úrbéri joggyakorlat a tótok nagy részét kivándorlásra késztette. Ezen okoknál fogva a kivándoroltak számát hamar magyar, és német ajkú nép egészítette ki. Ezek után biztosan lehet állítani, hogy a község legelső lakosai magyarok, tótok, és németek voltak mind Római Katolikus vallásúak, és kizárólag földműveléssel foglalkoztak. A beköltözöttek száma 1600-ról 2000-re, később 5500-ról 6000-re gyarapodott, nagyobb számban magyarokkal. Később a németek és a tótok is magyarosították nevüket, és nem emlegettek többé eredetükkel járó nyelvgyakorlási szokásokat. A templomot 1799, a plébániát 1789, az iskolát 1816. években alapították, és építették. A kereskedelem kevésbé, az ipar azonban tökéletesen előre haladt.

A fekvését tekintve kevésbé magasabb fekvésű, mint Katymár, azonban alacsonyabb, mint a szintén határos Almás, Bajmok, Borsód községek. Keletről a határ hossza 4000 ölre, az északi szélessége 7500 ölre nyúlik. A tenger szint fölötti magasságot biztosan meghatározni nem lehet, sokoldalú monda után azonban 72 ölre tejed. Az Úgynevezett Gőböljárás uradalmi földeken két sós-tóról kell említést tenni. Az első sóstó ismertebb és nagyobb 56 katasztrális holdon terül el. Kesernyés salétromos vizet tartalmaz, kifolyása nincs. A tó vize iszapos földi ágyból ered, haszna igen nagy. Különösen hasznos a reumatikus betegségek ellen. A másik az előbbinél kétharmaddal kisebb, és Gyengeszék néven ismert. Továbbá északról délfelé az egész határon egy Kígyós nevű patak folyik, mely mindenütt szabályozott, a többi határokban kivéve Almást természetes folyása nincs meggátolva. Eredetét Pest megyében fekvő kélesi pusztán veszi és Jankovácz, Matheovics, Almás, Madaras, Katymár, Ó Legyen, Rasztina határain Bezdányik folytatja, és torkolata a Duna öblében vész el. A község politikai és törvénykezési kezelés tekintetéből a Sztanisitsi felsőjárási alszolgabírósághoz, a Cs:kir: katonai eljárás és kezelés végett a zombori Cs: kir: Bíró Arjoldi 23. Ezred Hadkiegészítő parancsnokság; - És templomi ügyeiben a Jankováczi helyettes Archidi-Diaconale, és a Kalocsai érsekséghez beosztva.

Végtére említést érdemelnek Madaras községben ó, és új homok szőlők melyek, terjedelmes nagyságukhoz képest mely összesen 4351 kapára (: a’ 200 q. Öl re rúg. Évenként jó termést véve 30- és középterméskor 15-20 akót termel. A bor termésén kívül, különösen a gyümölcs termés, és azok közül első helyet érdemel az őszibarack, és magba váló szilva, mely termékeny és ízletes.